Online szállásfoglalás: balatoni, wellness, gyógy- és magánszálláshelyek foglalása
Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető turisztikai kínálattal.
Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Budapest-Közép-Dunavidék, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és Balaton
Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeiket a 4/2000. (II.2.) Gazdasági Minisztérium rendelet határozta meg, amely az addigi nyolc régió helyett a jelenlegi kilenc turisztikai régió lehatárolását tartalmazza. Ezen régiók illetékességi területe eltér a meglévő közigazgatási egységek (például megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet) és az 1996. évi XXI. törvény által meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területétől.
A Balaton turisztikai régió Veszprém megye, Somogy megye és Zala megye egy-egy részét foglalja magában.
A Balaton régió ismertségét elsősorban - gazdag természeti és kulturális öröksége mellett - turizmusának köszönheti, hiszen évtizedek óta jelentősen hozzájárul hazánk turisztikai bevételeihez.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hossza 77 km, szélessége 4-14 km között váltakozik. Az 1730-as években jelent meg először a Balaton mellett az - akkor még gyógyvizekre alapozott - fürdőélet. Mára a Balaton neve teljesen egybeforrt a hagyományos értelemben vett üdüléssel. A turisztikai termékfejlesztés fontos feladata a régió kínálatának szélesítése, a szezon megnyújtása és új célcsoportok elérése.
A régió legfőbb értékei közé tartozik a Balaton, a Kis-Balaton, a gyógyvízkincs és a Balaton-felvidék természeti adottságai. A szőlőtermesztés és a borkultúra a tó környékén évszázados múltra tekint vissza, a csopaki és a füredi rizling, a badacsonyi szürkebarát, a tihanyi merlot és cabernet Európa-szerte híres.
A vidék rendkívül gazdag műemlékekben, várakban és kastélyokban, de a népi építészet remekműveit is megcsodálhatja az idelátogató. Az apró falvakban a történelmi és kulturális hagyományok, illetve a kézműves mesterségek számtalan formája lelhető fel. A honfoglaló magyarok utódai megannyi emlékét itt hagyták országépítő tevékenységüknek: kiemelkedő a tihanyi apátsági templom altemploma, ahol a kolostoralapító I. András magyar király is nyugszik. (További információ: www.bis.hu)
A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió magában foglalja Budapestet, Pest megyét, Komárom-Esztergom megyét és Nógrád megye egy részét. A Budapest-Közép-Dunavidék régió földrajzi kiterjedtségét tekintve Magyarország legkisebb térsége, ugyanakkor az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét illetően a legjelentősebb. A főváros, Budapest nemzetközi vonzereje nemcsak a régióban, de az egész országban meghatározó. A város Duna-parti panorámáját, illetve az Andrássy utat és környékét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az 1934-ben fürdővárossá nyilvánított Budapest a világ egyetlen olyan nagyvárosa, ahol nyolcvan hőforrásból naponta feltörő hetvenmillió liter termálvíz húsz fürdőt, uszodát és strandot táplál, közöttük a népszerű Rác, Rudas, Király, Császár, Gellért vagy Széchenyi gyógyfürdőket.
A főváros igen gazdag látnivalókban, a különféle korok és vallások épített emlékeiben. A Várnegyed területén található a Mátyás-templom, a Halászbástya vagy az izgalmas Budavári Labirintus, a Budai Vár falairól kitűnő rálátás nyílik a Parlamentre, a Bazilikára, valamint a város egyedülálló hídjaira. A pesti oldal belső kerületeiben gyalogosan érdemes elindulni: az ódon falak között múzeumokat, templomokat, kávézókat találunk.
A régión belül Budapest mellett a turisták kedvelt célpontja a Dunakanyar: Szentendre, Esztergom (a magyar katolikus egyház központja) és Visegrád. Bár a kulturális turizmus adottságai Budapesten a legkedvezőbbek, a régió nemzetközileg is versenyképes kulturális programcsomagot kínál. A népi hagyományok ápolása (lakodalmas, pünkösdi fesztiválok) mellett egyedi események sora kerül megrendezésre (például lovasfesztivál, szertartásjáték, virágünnep, Szent Gellért-hét). A legtöbb érdeklődőt vonzó, évente ismétlődő rendezvények közé tartozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, a Sziget Fesztivál, a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, a Bor- és Pezsgőfesztivál, valamint a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok.
A kulturális turizmus, ezen belül a kastély- és várlátogatás (Gödöllő, Visegrád), illetve az egészségturizmus mellett a turisztikai kínálat részét képezi az alföld, a hegyvidék, a nagyvárosok, a konferencia lehetőségek, valamint az aktív turizmus, amelynek központja a Duna. A régióhoz tartozó Nógrád megyei települések elsősorban a belföldi turizmus számára vonzóak. A magyar konyha és a borászat önálló vonzerőként is megjelenik a régió turisztikai kínálatában, hiszen a régió területét két borvidék is érinti: az etyek-budai és a kunsági borvidék. Kiemelkedő attrakció a szőlő feldolgozására, tárolására alapított, világhírűvé vált Budafoki Törley Pezsgőgyár.
Az ország több jelentősebb sportrendezvényének a régió ad otthont. Ezek közül kiemelkedik a Mogyoródon minden év augusztusában megrendezésre kerülő Forma-1 Magyar Nagydíj. (További információ a következő e-mail címen kapható: rmipest@hungarytourism.hu)
A Dél-Alföld turisztikai régiót Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye alkotják. A Dél-Alföld főként a természethez kapcsolódó turisztikai termékeivel tűnik ki, többek között a lovas turizmussal, a termálfürdők kínálatára épült egészségturizmussal, a három nemzeti parkban az ökoturizmussal, a régiót átszelő öt folyóhoz kapcsolódóan pedig a vízi turizmussal. A régió egyik vonzerejét a puszta jelenti, ahol kiemelkedő a Puszta-ötös és a Puszta-tízes lovas attrakciója. Lovaglásra, lovas túrázásra, de akár gyógylovaglásra is számos, minősítéssel rendelkező bázis áll rendelkezésre a térségben.
A Dél-Alföld páratlan természeti adottsága a felszín alatt rejtőző óriási termálvízkincs. A régióban húsz gyógy- és húsz termálfürdő található, a legjelentősebbek közé tartozik Gyula, Kiskunmajsa, Kecskemét, Tiszakécske, Orosháza-Gyopárosfürdő, Szentes, Mórahalom és Csongrád. A nemzeti parkok (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park), az árterek és a gátak, a tóvidékek a természetjárók, a túrakerékpárosok, túralovasok számára nyújtanak élményt és kikapcsolódást. A dévaványai rezervátumban él Európa legnagyobb túzokkolóniája, de a madármegfigyelők a vidék más tájain is sok élményt szerezhetnek.
A régióban számos gasztronómiai specialitás várja a vendéget, amelyek hungarikumként ismertek. Ilyenek például a szegedi paprika, a "fütyülős" barackpálinka, a makói hagyma, a bajai (tésztabetétes) és a szegedi (csípős) halászlé, a csabai és a gyulai kolbász vagy a libamáj. E termékekre gasztronómiai rendezvények épülnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Makói Hagymafesztivál vagy a Csabai Kolbászfesztivál. A hungarikumok sorát a népi művészet remekei gazdagítják (például a kalocsai hímzés és falpingálás vagy a halasi csipke).
A régióra jellemző településszerkezet, a kistelepülések és a tanyák színvonalas falusi vendéglátást kínálnak, többek között Pusztamérgesen vagy Nemesnádudvaron. Magyarország egyedülálló történelmi attrakciója a Dél-Alföldön található Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyet az egykori első magyar "országgyűlés" helyén alakítottak ki. A régió kulturális kínálatát olyan rangos fesztiválok gazdagítják, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Kecskeméten megrendezett Hírös Hét Fesztivál vagy a Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál. (További információ: www.pusztaregion.hu)
A Dél-Dunántúlt, a "magyar mediterrán" turisztikai régiót Baranya, Tolna és Somogy megye alkotja a Balaton turisztikai régióhoz tartozó települések kivételével. A Dél-Dunántúlra érkezőt a gazdag történelmi múlt emlékei, változatos tájak és barátságos emberek fogadják. A régió apró falvai máig őrzik színes nemzetiségi hagyományaikat. Apáról fiúra öröklődnek a kézműves mesterségek, ma már nyitott kapukkal várva a turistákat.
A régiót a szelíd pannon táj lankás, völgyekkel tagolt, erdő borította dombságai jellemzik. A két hegyvidék, a Mecsek és a Villányi-hegység, védett geológiai és botanikai ritkaságaival a természetjárók kedvelt úti céljai közé tartozik. A régióban fekvő Duna-Dráva Nemzeti Parkot Európa legnagyobb egybefüggő ártéri élőhelyei alkotják. A régió központja, Pécs, művészeti fesztiváljairól, alkotóművészeiről Európa-szerte ismert. Legrégibb építészeti alkotásai a III-IV. századi ókeresztény sírkamrák, amelyek 2000-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
A régió borkultúrájának évszázados hagyományai vannak, amelyet napjainkban négy minősített borút őriz és mutat be: az ország első borútjaként 1994-ben létrehozott Villány-Siklósi, valamint a dinamikusan fejlődő Mohács-Bólyi, Szekszárdi és Tolnai borutak. A borvidék zászlós borai között hungarikum fajták is szép számban találhatók, például a szekszárdi kadarka, a pécsi cirfandli, a villányi kékoportó vagy a versendi juhfark.
A Dél-Dunántúl legjelentősebb rendezvényei a mohácsi Busójárás, a Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny, a Pécsi Napok és a Villányi Borvidék településein tartott nemzetközi bordalfesztiválok.
A régió gyógy- és termálfürdőit évről évre vendégek sokasága keresi fel. A fürdők közül kiemelkedik Harkány, Nagyatád és Dombóvár-Gunaras. A termálszállóként működő kastélyok közül a legszínvonalasabb a bikali Puchner- és a hőgyészi Apponyi-kastély. A közel ötvenezer hektáros Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna és a Dráva gazdag élővilágát védi. A Dél-Duna tájvédelmi körzeteiben, a Zselic dombvidékén és a Boronka mellékén gazdag vízinövény- és madárvilág található. A kiemelkedő természeti látványosságok közé sorolhatóak továbbá a Szársomlyó és a Keleti-Mecsek erdői, valamint az Abaligeti-barlang és környéke. (További információ: www.deldunantul.hu)
Az Észak-Alföld turisztikai régiót Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye alkotják, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével.
A régióban az odalátogató egyaránt találkozhat román kori templomokkal, gyönyörű haranglábakkal, folyókanyarulatokban megbúvó idilli falvakkal és nyüzsgő városokkal. A régió három megyéjét a Tisza köti össze, amely mentén festői szépségű partszakaszok, népszerű strandok és vendégszerető falvak találhatók.
A régió vendégei múzeumokban, tájházakban ismerkedhetnek a múlt emlékeivel és tekinthetik meg a jelen művészeinek alkotásait. A régió egyik legismertebb városa, a "kálvinista Rómaként" emlegetett Debrecen, jelképe a klasszicista református Nagytemplom, az 1538-ban alapított Református Kollégium és a Nagyerdő.
A régió kiemelkedő kincse, sajátos vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet, amely híres gyógyfürdőinek alapja (a legismertebbek közé tartoznak Hajdúszoboszló "a reumások Mekkája", Nyíregyháza-Sóstófürdő és Cserkeszőlő gyógy- és termálfürdői). Az országban elsőként a hajdúszoboszlói strandfürdőben átadott Aquapark családi szórakoztató központ kuriózumnak számít, ahol különleges vízi örömökben lehet része fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt.
Festői szépségű folyók, a természet egyedülálló értékeit őrző nemzeti parkok, ligetes természetvédelmi területek, növényritkaságokkal teli arborétumok hívogatják a természet szerelmeseit. A régiót vadállománya a vadászok számára is vonzóvá teszi: fácánokkal, fürge mezei nyulakkal gyakran találkozunk, az erdők mélyén őzek, vaddisznók élnek, a Gúthi-erdőben pedig a dámvad is otthonos.
A Világörökség listán szereplő, nyolcvanezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Parkba a puszta, a legelésző gulya, a Kilenclyukú híd, a hortobágyi csárda és a Hídivásár, a csikósok, a természeti szépségek és az őshonos állatok kedvéért érdemes ellátogatni. (További információ: www.eszakalfoldi.hu)
Az Észak-Magyarország turisztikai régiót a következő területek alkotják: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye a Tisza-tóhoz tartozó települések kivételével, illetve Nógrád megye a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével.
Az észak-magyarországi régió fő attrakcióit nemzeti parkjai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, rendezvényei, híres borai és a magyar építészet különleges értékei jelentik, közöttük a világörökség részévé nyilvánított Hollókő, az aggteleki karszt barlangjai, valamint a tokaji történelmi borvidék. Hollókőn az Ófalu ötvennyolc védett épülete Magyarország legnagyobb és legértékesebb eredeti helyszínen található műemlékegyüttesét alkotja, amely megőrizte a XV. századi falu képét. A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a régiónak, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangja, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. A régió harmadik világörökség helyszíne a tokaj-hegyaljai borvidék, ahol a természeti értékek és az emberi kultúra és tradíciók egymásrautaltsága egyedülálló, univerzális értékű kultúrtájat hozott létre.
Az aktív pihenésre vágyók túrázhatnak, lovagolhatnak, vadászhatnak, síelhetnek, valamint vízi sportokat űzhetnek az észak-magyarországi régióban. A lovaglás szerelmesei számára ajánlhatóak a régióban található ménesek, köztük a világhírű lipicai ménes Szilvásváradon, a hucul fajta az Aggtelek melletti völgyben, valamint a kisbéri magyar ménes Vanyarcon.
A több száz éves fürdőkultúrával rendelkező régió számos gyógy- és termálfürdővel is várja az idelátogatókat. A miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőben az Európában egyedülálló barlangi medencerendszer különleges élményt nyújt. A Bükk-hegység lábainál az egerszalóki hőforrás kellemes kikapcsolódást biztosít a gyógyulni és pihenni vágyók számára, Eger barokk belvárosában és Mezőkövesden gyógy- és termálfürdő várja a látogatókat. A tájjellegű ételek mellett a borvidékekben gazdag régió a borok sokszínű palettáját kínálja, ezek közül a leghíresebb a Tokaji aszú és az Egri bikavér. (További információ: www.nordtur.hu)
A Közép-Dunántúl régiót a következő területek alkotják: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével, illetve Veszprém megye a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével. A Közép-Dunántúl közlekedési szempontból kitűnő adottságokkal rendelkezik, mind vasúton, mind közúton, hiszen a régiót két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. Ennek eredményeként a Balaton és Budapest között elhelyezkedő közép-dunántúli régió számos magyar nagyvárosból rövid idő alatt megközelíthető, s így ideális célpont a zsúfoltságból, a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók számára.
A Dunától a Balaton-felvidékig terjedő régióban a természeti adottságok rendkívül sokszínűek: alföld (Mezőföld), hegyvidék (a Bakony, a Vértes és a Velencei-hegység) és víz (a Velencei-tó és a Duna) egyaránt található itt.
A közép-dunántúli régió szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek és régészeti lelőhelyek sokasága bizonyítja, hogy ez a terület már ősidők óta lakott volt, s az elmúlt korok letűnt emlékei, hagyományai át- és átszövik e térség hangulatát. A régió fővárosaként itt fekszik a régi koronázó város, Székesfehérvár, a királyok városa, de itt található a királynék városa, Veszprém is. A régió rendkívül gazdag történelmi és kulturális örökségének kiemelkedő attrakciói közé tartoznak továbbá a világhírű herendi porcelánok, a komáromi erődrendszer vagy a sümegi vár és a várban megrendezett várjátékok.
A Közép-Dunántúl festői környezetben fekvő csendes falvai üdülésre, vadban gazdag erdőségei vadászatra, tavai pedig horgászatra csábítanak. A Velencei-tó és környéke a nyaralás, fürdés és vízi sportolás örömeit kínálja, míg a városok történelmi, művészettörténeti nevezetességeikkel, hangulatos utcáikkal, tereikkel, pezsgő kulturális életükkel és a vendéglátás gazdag kínálatával tűnnek ki.
A régió bővülő gyógy- és wellness kínálattal is büszkélkedhet: az agárdi vagy a komáromi fürdők egész évben felüdülést nyújtanak a jó közérzetre, egészséges életmódra vagy gyógyulásra vágyóknak.
A már a királyok és királynék által is kedvelt régió vendégeit egyaránt várja a hagyományos magyar, illetve a nemzetközi gasztronómiai kínálat. A kulináris élvezeteket még tovább fokozzák a helyi borvidékek - Ászár-Neszmély, Mór, Somló vagy Etyek-Buda - különleges zamatú szőlőiből készült nemes borok. (További információ: www.kdregio.hu)
A régió Győr-Moson-Sopron megyét, Vas megyét és Zala megyét foglalja magában, a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével. A régió kiemelt üdülőkörzete Sopron-Kőszeghegyalja. A régió négy országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) határos, az itt élő nemzetiségek hét nyelven beszélnek.
A Nyugat-Dunántúl régióban - s kiemelten az Őrségben - az ember és a természet, a hagyomány és a jelen harmonikusan illeszkedik egymáshoz. A határmentén érintetlen természeti környezetet találunk: a Szigetköz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Soproni Hegység, az Írottkő Natúrpark, az Őrség-Raab-Goricko Natúrpark, a Kerka-menti Natúrpark, valamint a Mura-mente mind-mind népszerű az idelátogató turisták körében.
A Nyugat-Dunántúl a természet erőforrásaira, a gyógyvizekre alapozva kínál megújulást, gyógyulást. A folyók, a vizek, a tiszta erdők, a csendes kerékpárutak és a lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak, a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, a sokszínű kulturális rendezvények pedig szellemi felüdülést és feltöltődést kínálnak. A régió rendkívül gazdag gyógy- és termálvizekben: kedvelt például Bük, Sárvár, Balf, Győr és Borgáta gyógyfürdője.
A régió turisztikai kínálatában kiemelkedő az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított Pannonhalma és a Fertő Kultúrtáj. Az Apátság valóságos művészettörténeti képeskönyv, az európai művészet fejlődésének eleven illusztrációja a román kortól a klasszicizmusig.
A Nyugat-Dunántúl bővelkedik kulturális rendezvényekben, amelyek közül négy viseli a Nyugat-Dunántúli Régió Kiemelt Rendezvénye címet: a Soproni Ünnepi Hetek, a Győri Barokk rendezvénysorozat, a Sárvári Folklórnapok és a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál. (További információ: www.nyugatdunantuliregio.hu)
A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy része alkotja.
A Tisza-tó huszonhét évvel ezelőtt, a Kiskörei Víztározó tóvá alakításakor jött létre. A legsekélyebb észak-keleti területen, a tiszavalki medencében alakult ki a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely - a Hortobágyi Nemzeti Park részeként - szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Itt található a Tisza legszebb és leggazdagabb gémfaunája: a szürke gém, a kiskócsag, a kanalas gém, valamint a barna kánya és a kerecsensólyom.
A tó középső öblözete Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize. A Tisza halbősége legendás: több mint ötven halfaj él benne, közülük 12 védett. A horgászokat az év minden szakaszában csábítja e táj, hiszen hol hideg és mély Tisza folyó, hol a sekélyebb, gyorsan melegedő medencék kínálnak kedvező horgászati lehetőséget.
A vízi sportokat kedvelőket Magyarország és egyben Közép-Európa egyedülálló vízisport paradicsoma várja. Magas színvonalú szolgáltatások, különböző kategóriájú szálláshelyek, gazdag választékú horgászboltok, csónakkikötők és csónakkölcsönzők állnak a látogatók rendelkezésére.
A természet érintetlensége egyedivé teszi a Tisza-tavat. Kedvező adottságai ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy egymást nem zavarva, egy időben férhessen itt meg a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó látogató, legyen akár tudós, akár természetbarát érdeklődő. (További információ: www.tisza-to-info.hu)
A közel 2000 éves Szombathely az antik Savaria története egyedülálló, hiszen ez az egyetlen város Magyarországon ( és a Kárpát-medencében is), amely megalapítása óta mind a mai napig lakott település. Fontos kereskedelmi út volt az őskori eredetu Boro
Hol volt, hol nem volt - Savaria, az isteni Claudius városa,
A mindennapokban, amikor sietve szaladunk át a városon, ritkán jut
eszünkbe, vajon milyen is lehetett egykor az aszfalt-érrendszer helyén,
úgy kétezer éve, a Pannon főváros árkádjai alatt élni. Lábunk alatt,
házaink alapjaiban, a mélyben egy elfeledett város alussza álmát.
Bármerre ásunk, csatornázunk, egy hajdan volt Savariába ütközünk, a
hivatásos történetmesélőkön kívül azonban csak kevesen ismerik a kövek
titkát, az elfeledett kort.
Valahogy így kezdődött...
Kezdetben pannon törzsek és kelták lakták ezt a vidéket, mígnem az
Alpokalját i. e. 12-8 körül a Római Birodalom be nem kebelezte. Savaria
egy római katonai táborból lett virágzó nagyvárossá, az első polgárok a
XV. Apollinaris legio leszerelt veteránjai voltak. Az alapító a
félkegyelműnek gúnyolt Claudius császár (i.sz 41-54), aki Krisztus után
50-ben a róla elnevezett települést (Colonia Claudia Savariát) a római
jog szerinti legmagasabb ranggal ruházta fel. Savaria Pannónia
központja lett, majd Pannonia Superior vallási székhelye. Fontosságát a
harmadik századi átszervezések után is megőrizte, itt székelt Pannonia
Prima tartomány polgári közigazgatásának vezetője, a praeses.
Többnyire itáliai származásúak laktak itt
Az ókori Savaria városában úgy 6-8 ezren élhettek, majd
háromszor-négyszer többen, mint akár a középkorban vagy később, a 18.
században. A tényleges lakosok száma még ennél is magasabb lehetett,
hiszen egy részük a városfalakon túl, vidéken élt. A colonia
polgárainak többségét a XV. Legió veteránjainak leszármazottai,
valamint észak-itáliai kereskedők és vállalkozók tették ki. A
bennszülöttek szinte kivétel nélkül a nyugati részre, a nehezebben
művelhető területekre szorultak. Az itáliai származású savariaiak
latinul beszéltek, vallási és kulturális szokásaikat évszázadokon át
megőrizték.
Claudius városa
A város alapításakor, a szakrális rítus szerint a terület határait
körbeszántották. (Közös igába fogtak egy bikát és egy tehenet, ekét
kötöttek utánuk, és azzal szántották fel az eljövendő város határait.)
A colonia területét és a hozzá tartozó territoriumot meghatározott rend
szerint osztották fel. Egy-egy birtoktest, ahol a polgárok
gazdálkodhattak, körülbelül 50-100 hektár lehetett. Egy részüket
leszerelt katonák, a többit a helyben maradt kelta őslakosság kapta.
Körzővel és vonalzóval megrajzolt utcák és terek
Mérnöki precizitással tervezték meg a település alaprajzát, határozták
meg az utcák vonalát és a legfontosabb középületek helyeit. Az ókori
belvárost a régészek a mai Deák Ferenc utca, Perint patak, Légszeszgyár
utca és a Gyöngyös által határolt területre teszik. Savaria
központjának, a fórumnak a pontos helyét azonban még ma is találgatják,
valószínűleg a Széchenyi utca és a Berzsenyi Dániel tér körzetében
lehetett. Itt kereszteződtek a város tengelyét képező főutcák,
körülötte álltak a szakrális és igazgatási épületek, a hivatalok, a
templomok, a közfürdők és a helytartói palota.
Az Óperint utca környékén állhatott a császárkultusz központja
A császárkultusz főbb színterei, és a hozzá kapcsolódó épületek a város
határában, a Perint patak nyugati oldalán (a Körmendi, a Kálvária és az
Óperint utca környékén) álltak. A császárkultusz szertartásainak az
ünnepi játékok is nélkülözhetetlen velejárói voltak. A colonia
színházát Szent Quirinus szenvedéstörténetéből is ismerjük, a püspököt
itt, a mai Szent István parkban ítélték halálra. A színház pontos helye
a Kálvária templom mellett még ma is látható, egy félkör alakú
mélyedést kell keresnünk. Nézőterének kőpadjai állítólag még a 19.
század nyolcvanas éveiben is láthatóak voltak.
A római polgárok összkomfortos belvárosi házai
A lakóépületek zárt rendben, az utcákkal határolt tömbökben épültek
fel. A házak belsejében kisebb udvarokat hagytak, nyitott kertekre
azonban már akkor sem volt lehetőség. A lakóházak kicsiny ablakokkal,
egyébként zárt falfelületekkel néztek az utcákra. Az egyhangú
tűzfalakat esetenként árkádsorokkal törték meg.
Az átlagos utcák 5-6 méter szélesek voltak, a lakótömböket keskeny
mellékutcák, esetenként alig 2-3 méter széles sikátorok osztották meg.
Az úttestet kavicsos alapozásra lerakott bazaltlapok alkották,
amelyeket élükre állított bazaltkövek szegélyeztek. A bazaltburkolat
alatt szennyvízcsatornák, házi lefolyók és vízelnyelők vezettek. (A
csatornák belmagassága átlagosan 160 cm, volt és közel 1 méter szélesek
voltak.)
A lakóházak komfortját mi is megirigyelhetnénk. A Kőszegi hegyek
forrásaiból, gondosan megépített vízvezetékeken szállították az
ivóvizet. Hihetetlennek tűnik, de a víz a csatornákon keresztül
valamennyi középületbe és lakóházba eljutott. A szennyvíz elvezetéséről
is gondoskodtak, ennek csatornarendszere valószínűleg összefüggött a
mesterségesen létrehozott Gyöngyös patakkal is. A lakóhelyiségek fűtése
padlón keresztül történt, a légcsatornák a falakat is melegítették.
A falfelületeket előszeretettel festették színesre, ritkábban
festményekkel díszítették, a padlót pedig különféle burkolatokkal,
olykor színes mozaikokkal fedték. A padlóburkolat közül a leggyakoribb
a terazzo volt, amely habarcsba szórt kis tégladarabokból és
téglaporból készült. A városi építkezéshez a Felsőcsatár és Cák
környékén bányászott, jellegzetesen erezett, zöldes színű követ
használták. Az épületeket nagyméretű, vastag cserepekkel fedték.
A városfalakon túl dolgoztak az iparosok
A korai várost árkok, földsáncok és palánkrendszerek védték. Később
kőfallal vették körbe, a főutaknál pedig kapukat építettek. A település
ezen túl is tovább épült. A kivezető főutak mentén egyszerűbb,
gerendavázas szerkezetű, agyaggal tapasztott falú házak és gazdasági
épületek álltak. A városfalakon túl dolgoztak az iparosok és a
kézművesek, a műhelyek szakmák szerint csoportosultak. Savariában a
legjelentősebb a fazekasipar volt. Az ásatások tanúsága szerint a
például a Romkert és a Petőfi Sándor utca között, illetve a Perinttől
nyugatra eső területen, közvetlenül a város szélén edényégető kemencék
működtek. Edények mellett iparszerűen gyártották itt a mécseseket,
lepénysütő mintákat és az épületkerámiákat.
A halottakat kezdetben máglyákon égették el
A városfalakon túl, a délre fekvő főút mentén a második század végétől
épülhettek fel a keleti vallások templomai, például az Isis szentély.
Bár az egyiptomi eredetű kultuszt és szertartásait a római állam
befogadta, a szentély mégis a város területen kívül állhatott.
A rómaiak törvényeik szellemében szintén a városfalakon túl, a
beépítetlen területeken, az utak mentén temetkeztek. A jómódúak
kriptákat, családi sírhelyeket építettek, a szegények egyszerű urnákban
helyezték el a hamvakat. A 3. század elejéig a halottakat máglyán
égették el, később viszont fokozatosan áttértek a temetkezésre. Erre a
célra a városból kivezető Borostyánkő út körzetét használták. Márvány,
mészkő vagy homokkő szarkofágba, épített téglasírba, vagy egyszerűen
sírgödörbe helyezték halottaikat. Az elhunyt mellé, társadalmi
helyzetétől függően, áldozati edényeket, mécseseket, ékszereket,
illatszeres üvegeket és egyéb használati tárgyakat helyeztek.
Savariában a római kultúra a 430-as évekig, a hunok támadásáig
maradhatott fenn. Az ókori városról, az előttünk járók, a hétköznapok
tógás embereinek mindennapjairól viszont a mai polgár már (vagy még)
alig tudhat valamit(eddig Savaria területének körülbelül öt százalékát
tárták fel). A leírásokból, a leletekből, fal- és csatornamaradványok
tucatjaiból azonban így, törmelékesen is egy izgalmas, négy évszázadon
keresztül virágzó pannon-itáliai városkép rajzolódik ki.
Szálláshelyeink eloszlása 4 megyére osztható: Zala, Veszprém, Fejér és Somogy megye, koncentráltan a balatoni, Balaton környéki szállásadókra, illetve a gyógy- valamint termálvizekre, wellness lehetőségekre. Néhány település a teljesség igénye nélkül:
* Déli part: Balatonboglár » Balatonlelle » Balatonfenyves » Siófok »
* Északi part: Balatonfüred » Balatonaliga » Tihany » Vonyarcvashegy »
* Gyógy- és termálfürdők: Hévíz » Kehidakustány » Sárvár » Zalakaros »
* Szállodák: Balatonfüred » Kehidakustány » Sárvár » Siófok »
* Egyéb:
A szállás szolgáltatásai között megjelöljük, hogy milyen távolságban található a vízpart, tópart, élmény- vagy gyógyfürdő, hogy az idősebbek, illetve a kisgyermekes családok is könnyebben tervezhessék meg üdülési, nyaralási, vagy esetlegesen egy hosszú hétvége programját. A nemdohányzó, gyermekbarát és kisállat vihető kifejezések pedig magukért beszélnek.
